Az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei álláspontja szerint Oroszország bármilyen, Ukrajna elleni agressziója gazdasági szankciókat von maga után Moszkvával szemben - jelentette ki Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben, a Külügyi Tanács ülését követően hétfőn.
Az elmúlt napokban több egymásnak ellentmondó hírt is olvasni lehetett az orosz-ukrán határ mentén kialakult helyzetről. Nyugati médiaforrások szerint Oroszország a tavaszihoz hasonló, jelentős csapatösszevonást hajtott végre Ukrajna határa mellett, a hírt viszont Ukrajna eleinte cáfolta, majd mégis megerősítette. Közben arról is napvilágot láttak hírek, hogy hevülni kezd a donyeci konfliktus: ismét meghalt egy ukrán katona és sokan megsérültek egy összecsapásban. Amerikai politikusok egy része több fegyvert kér Ukrajnának, Románia pedig a Fekete-tenger védelmének erősítéséért lobbizik. Nézzük az elmúlt napok legfontosabb történéseit az orosz-ukrán konfliktushoz kötődően.
November elején hírszerzési adatok szerint mintegy 90 ezer orosz katona állomásozott az ukrán határ közelében, továbbá a krími és a Donyec-medencei ideiglenesen megszállt területeken - írta az Ukrajinszka Pravda hírportál, a védelmi minisztérium közlésére hivatkozva.
Több eredménytelen megállapodás után ismét a tárgyalóasztalhoz ülhet Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország politikai vezetése, hogy rendezzék a 2014 óta húzódó orosz-ukrán konfliktust. Az előkészítő telefonhívások már lezajlottak, hamarosan egy személyes csúcstalálkozó szervezése is megkezdődhet. Korábban mind tűzszünetről, mind pedig a konfliktus végleges rendezéséről születtek már megállapodások a szembenálló felek közt, viszont Ukrajna lakossága nem elégedett a rendezésről szóló megállapodással, Oroszország pedig köti az ebet a karóhoz, hiszen a szakadárok számára igencsak kedvező alku született.
Nagyon úgy néz ki, hogy nem jöttek be Ukrajna Biden-kormányhoz fűzött reményei: hiába ápolt szoros kapcsolatot a jelenlegi elnök az ukrán kormánnyal Obama alelnökeként, sem hatalmas fegyverszállítmányokat, sem gazdasági mentőcsomagokat, sem katonai intervenciót nem sikerült eddig kicsikarni az Egyesült Államoktól a 2014 óta háborútól sínylődő országnak. Nagyon úgy néz ki, hogy az ukrán kormány megunva Amerika tétlenségét, most Kínához, az Egyesült Államok fő riválisához fordul.
Rekordmagas, 1003 milliárd forintos összeg lesz jövőre Magyarország honvédelmi költségvetése, a keretösszeg több mint 30%-a új eszközök beszerzésére, fejlesztésre megy majd el – mondta el Benkő Tibor honvédelmi miniszter a Portfolio-nak. A már bejelentett eszközvásárlások mellett Magyarországnak hamarosan új vadászrepülőgépek és katonai drónok beszerzéséről is el kell gondolkodnia, illetve fontos prioritást élvez majd a személyi állomány és az infrastruktúra fejlesztése is – mondta el a miniszter. Benkő Tibor a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban beszélt a Magyar Honvédség esetleges jövőbeli békemissziókban való szerepvállalásáról is, így egy potenciális, NATO-n kívüli afganisztáni feladatkör lehetőségéről, valamint a kibertér és a pandémiás helyzet új kihívásairól és tanulságairól is.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön bejelentette, hogy kész ukrán hivatali partnerét, Volodimir Zelenszkijt Moszkvában fogadni a kétoldalú viszony megtárgyalására.
Számos Twitter-posztban és nyugati hírportálon jelentek meg vélt vagy valós felvételek azokról az orosz fegyverekről, fegyverrendszerekről, melyeket az orosz haderő az elmúlt hetekben az ukrán határra csoportosított. Azt nagyjából látni lehet, hogy az oroszok jelentős mennyiségű harckocsit, páncélozott szállító harcjárművet és löveget vonultattak fel, de rengeteg félreértés, dezinformáció is terjed az állítólagos orosz csapatmozgásokról és az arra adott amerikai válaszreakciókról is.
Az orosz kormány valószínűleg nem készül Ukrajna megtámadására, csak azért mozgolódnak a határon, mert sürgetni akarják az orosz-ukrán konfliktus lezárását célzó tárgyalási folyamatokat. 2019-ben már született egy egyezmény, amely lényegében biztosítja a Donyec és Luhanszk-térség politikai függetlenségét, Oroszország valószínűleg ennek a szakadárok számára igencsak kedvező megállapodásnak az implementációját akarja felgyorsítani. A Putyin-kormány jó eséllyel azért sürgeti a dolgot ilyen látványosan, mert minden áron el akarja kerülni azt, hogy Ukrajna NATO-taggá váljon, vagy hogy jelentős amerikai erő vonuljon fel a szomszédos országban.
Oroszország az "állampolgárainak védelmére" kelhet, ha Ukrajna támadást indít a Donyec-medencében - jelentette ki Dmitrij Kozak, az orosz elnöki apparátusnak a posztszovjet térségben folytatott politikáért felelős megbízottja. A tisztségviselő hozzátette: Ukrajna "végének kezdete lesz," ha a térségben hadműveletet kezdenek.
A Hegyi-Karabah régióba küldött orosz békefenntartók kötelékében is megjelent az RB-341V „Leer-3” elektronikus hadviselési rendszer. A komplexum gyakorlatilag a kiszemelt áldozat mobiltelefonját fordítja ellene: nemcsak pontosan fel tudja térképezni a felhasználó helyét, hanem blokkolni is tudja a kommunikációt és hamis üzenetek küldésével zavart is tud kelteni. A Leer-3-as csak csepp a tengerben: Oroszország számos hasonló e-harcászati rendszert fejlesztett az elmúlt években, olyan berendezésük is van, amely drónok fölött tudja átvenni az irányítást és olyan is, amely rakéták vezérlőrendszerét képes megbénítani. Bár az Egyesült Államok is rendelkezik néhány defenzív e-hadviselési rendszerrel, ezen a területen az amerikai vezetők is úgy gondolják, hogy le vannak maradva, az orosz eszközöket látva gőzerővel folyik most a fejlesztés a NATO berkein belül.
Bár a magyar honvédelmi képesség korszerűsítése 2014 óta zajlik, az elmúlt néhány hónapban igencsak felgyorsultak a dolgok: a kormány sorra jelenti be a rekordösszegű, több milliárd eurós, dolláros fegyverbeszerzéseket. Az ügy kapcsán sokszor kapunk a beszerzések szükségességét firtató kérdéseket, gyakran találkozunk kifejezetten azzal a kérdéssel, hogy „mégis kivel akar háborúzni Magyarország?” A rövid válasz az, hogy senkivel, a magyar védelmi képesség fejlesztése zajlik, melyre az eszközök elavultsága és a gyorsan változó európai biztonsági helyzet miatt égető szükség van. Ennél azért persze egy kicsit komplikáltabb a helyzet, megpróbáljuk röviden összeszedni a haderőfejlesztés főbb indokait.
Mivel Ukrajna egyelőre nem kész arra, hogy az európai jogrendnek megfelelő, új szerződést kössön az orosz földgáz tranzitjáról, Oroszország hajlandó a jelenlegi megállapodás meghosszabbításával biztosítani az európai fogyasztók ellátását - jelentette ki Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter azután, hogy csütörtökön Moszkvában tárgyalt Maros Sefcoviccsal, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnökével.
Oroszország június elsejétől leállítja és külön engedélyhez köti a szén, a kőolaj, az olajipari termékek és származékok, illetve a földgáz exportját Ukrajnába, válaszul az ellene Kijev által bevezetett legújabb szankciókra - jelentette be Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök Gorkiban, a csütörtöki kormányülésen.
Eredménytelenül ért véget az EU közvetítésével Ukrajna és Oroszország között az orosz gáz ukrajnai tranzitútvonalának jövőjéről tartott egyeztető tárgyalás. A hétfői megbeszélésen született egyetlen konkrét megállapodás értelmében májusban folytatják az egyeztetéseket. Az ukránok szerint az oroszok időhúzásra játszanak.
A hadiállapot december 26-i feloldásával összhangban Ukrajna megszüntette a 16 és 60 éves kor közötti orosz állampolgárságú férfiak beutazásának tilalmát is - közölte pénteken Oleh Szlobogyan, az ukrán határőrszolgálat szóvivője.
Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök a szíriai helyzetről, a kercsi incidensről és az Azovi-tenger körüli ukrán-orosz vitáról folytatott megbeszélést a G20 országcsoport Buenos Aires-i csúcstalálkozóján szombaton.
Azt követően, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke először megerősítette a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az argentínai G20-csúcson való találkozót, majd mégis lemondta, most úgy fest, egy rövid, "rögtönzött" találkozóra mégis sor kerülhet a két nagyhatalom vezetői között.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke az orosz-ukrán konfliktusra hivatkozva lemondta a G20-as országcsoport argentínai csúcsértekezletén tervezett kétoldalú találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel
Egyelőre valószínűleg nem befolyásolja az Ukrajnán áthaladó, illetve a Fekete-tenger térségéből kiinduló olaj- és gázszállításokat, így az európai energiaellátást és a nemzetközi energiaárakat sem az orosz-ukrán incidens. Hosszabb távon viszont már jelentősebb hatásokkal lehet számolni az ügy kapcsán, amely a két ország amúgy is feszültségekkel terhelt kapcsolatait tovább rombolhatja. Nem kizárt, hogy Putyin már a térség értékes olaj- és gázlelőhelyeinek megszerzését tervezi és készíti elő.
Az ipari termelés önmagában nem érték, a rozsdaövezeti kétkezi munkások támogatása politikailag fontos, de gazdaságilag... 
Az SAP az egyik legelterjedtebb vállalati szoftvercsomag a világon, amelyet a vállalkozások különböző folyamataik... 
Sötét napra ébredt ma az ország, a már nem létező demokrácia egy újabb hatalmas szöget kapott a koporsójába...
A világ minden tájáról érkeznek a tanulni vágyók Warren Buffetthez, mint egy ókori filozófushoz. Miután az omahai...
Az elmúlt napokban óriási figyelem övezte az új pápa megválasztását és természetesen ez a figyelem kiterjed arra...
Számos fociklub jut csődközelbe, egyesek konkrétan át is élik, vagy tulajdonosuk jut hasonló sorsra. Még a legmélyebb...
Hétvégén tartják az elnökválasztás második fordulóját.
A WTS szakértőivel beszélgettünk.
Játékosság, kreativitás és pozitív hozzáállás a kulcs a Munch és a Maradék nélkül csapata szerint.
